Belassult a lakásárak növekedése
Habár a statisztikai adatok egyelőre még csak a második negyedévnél járnak, már ezekből is jól látszik a lakásárak lassuló növekedési üteme. A szakértők szerint azóta további mérséklődés következett be, olyannyira, hogy most már csak stagnáló árakról beszélhetünk. Míg az első negyedévben 5,1 százalékkal tudtak emelkedni a használt lakóingatlanok árai, a második negyedévben ez az érték 0,7 százalékra mérséklődött. Ha pedig a ténylegesen eladott lakások árait vizsgáljuk, akkor 2,3 százalékos árcsökkenésre került sor 2015-höz képest a KSH adatai szerint.
A forgalom az első félévben nem mutatott visszaesést, sőt további, 29 %-os élénkülés következett be április és június között az előző év azonos időszakához viszonyítva. A forgalom így már meghaladta a 2010-es szintet és közelíti a válság előtti állapotot.
Az árak viszont már a statisztikákban sem mutatnak ilyen lendületes emelkedést. 2016 első félévét tekintve 9,9 százalékos tiszta áremelkedést mért a KSH a 2015-ös 11,4 % után. Mivel azonban a lakások összetétele az alacsonyabb értékű lakások felé tolódott, így tulajdonképpen 2,3 százalékos árcsökkenés következett be az előző évhez viszonyítva, míg a tavalyi teljes árváltozás még 12,4 százalékos emelkedést mutatott.
2016 elején a fővárosban a reálértéken számított ingatlanárak meghaladták a válság előtti szintet. A tavalyi, 17,4 milliós átlagértékről idén 19,5 millió forintra nőtt a lakások átlagára, amivel már 25 százalékkal meghaladja a 2008-as nominális szintet, de reálértéken is 2,6 százalékkal magasabb, mint a válság kitörésekor. Ha a négyzetméterárakat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy Budapesten a 2015-ös 290 ezres ár 338 ezerre emelkedett az idei első félévben.
Kerületek szerint a legnagyobb mértékű áremelkedés a belvárosban, vagyis az V., VI., VII. és IX. kerületekben következett be. A budai kerületek már csak a középmezőnybe kerültek, ahogy a XIII. és XIV. kerület is, míg a sereghajtók a külső pesti kerületek. Az említett belvárosi áremelkedés összefüggésbe hozható a komolyabb befektetői jelenléttel, többek között a rövid távú lakáskiadás terjedésével. Ebben az üzletágban azonban kezd telítődni a piac, így egyre kevesebb új belépő várható, sőt a mostani magas árakat látva egyre többen kezdhetik el értékesíteni ingatlanjaikat.
Az előző negyedévek gyenge adatai után 2016 második negyedévében már látszik, hogy kezd kibontakozni az élénkülő építési kedv, az építési engedélyek száma folyamatosan emelkedik. Ez ugyanakkor még nem hat ki az új lakások értékesítési számaira, hiszen az átadások majd csak 2017 végére, 2018-ra várhatók. Az új építésű lakások tömegesebb megjelenése azonban a használt lakások árait nyomhatja lejjebb, jelenleg ugyanis minimális az árkülönbség a két típus között. Jövőre tehát már inkább az árak stagnálására számíthatunk, amit jól mutat az egyre növekvő alkuk mértéke is.
forrás:portfolio.hu