Ilyen áron mennek el a lakások az országban
Emelkedett az ingatlanpiaci forgalom a megelőző hónaphoz képest februárban, a növekedés azonban óvatos, mindössze 8 százalékos, amely elmarad a korábbi évektől – derült ki a Duna House elemzéséből.
Tavaly ugyanekkor mintegy harmadával ugrott a forgalom, ám a legalacsonyabb, 2013-as februárnak a mostani érték mintegy másfélszerese. Az idei évben eddig 18 ezer ingatlan cserélt gazdát a becslés szerint, ami egyelőre elmarad a válságot követő eddigi legerősebb év, 2015 első két hónapjától, amikor a forgalom megközelítette a 20 ezret is. Februárban nőtt a két országrész közötti különbség panellakások tekintetében: Keleten 174, nyugaton 197 ezer forint volt a négyzetméterár. Pesten az átlag 317, míg Budán 354 ezer volt. A tégla lakások ára vidéken fordított sorrendet mutat: Nyugaton 221, keleten 230 ezer forinton alakult. Budapest belvárosában láthattuk a legmagasabb, 650 ezer forint feletti árakat. Vásárlási árban óriási a különbség a főváros és vidék között, a legnagyobb érték Budán látható, átlagosan 49 millió, a legalacsonyabb átlagérték Kelet-Magyarországon 11,5 millió forint volt. Budapesten jelentősen, de vidéken is említésre méltóan nőtt a felújítandó állapotban lévő lakást vásárlók aránya, mellyel egy időben a legtöbb helyen csökkent a lakható lakást vásárlóké. A legtöbben, a vásárlók több mint 40 százaléka, jó állapotú lakást vesznek, de Budapesten 30 százalék feletti azok aránya, akik nagyon jó állapotú lakásra ruháznak be.
Februárban a családi házakra Budapesten és vidéken is 8 százalékos volt az alku mértéke. A lakásoknál maradt a korábbiakhoz hasonló szinten az alku, országos szinten 3-4 százalékkal lehetett csökkenteni a végső árat. A XIV. kerület iránt volt a legnagyobb az érdeklődés, de a XIII. és a XI. kerület is kiemelkedik. Nőtt az igény továbbá a külső kerületekre, valamint a VIII. kerület iránt is lényegesen többen érdeklődtek, mint az év első hónapjában, 1,3 százalékos emelkedés. Csökkent a kereslet a budai oldal nagyobb részén, a legnagyobb csökkenés azonban a közel 2 százalékkal visszaeső XV. kerületben volt, amelyet a vásárolni szándékozók közel 8 százaléka így is megjelölt. A fővárosban a legolcsóbb lakásokat 18-19 millió forintért a 30 év alatti fiatalok vásárolják. Ezzel szemben a középkorú vásárlók már 30 millió forint körüli összeget szánnak a vásárlásra. A legtöbben (a vevők 42 százaléka) befektetési céllal vásároltak, átlagosan 65 négyzetméter körüli lakásokat. Vidéken a vevők többsége nagyobb lakásba költözik, így az általuk vásárolt lakás mérete is magas, átlagosan 100 négyzetméter feletti. Budapesten legfőképpen vállalkozók, beosztottak és nyugdíjasok adják el lakásaikat. Az itt eladók 46 százaléka nagyobb lakásba költözne, 57 négyzetméter körüli ingatlanokat adnak ők el. Vidéken egyaránt kiemelkedik eladás indokaként a nagyobba költözés és az örökség értékesítése. Ez 64 és 76 négyzetméter körüli ingatlanok eladását jelenti. A tavaly februári értékekhez képest nőtt a fővárosban a magasabb négyzetméterárú lakások aránya. Budán az 550 ezer forint feletti kategóriába idén a lakások 45 százaléka került, de Pesten is határozott az emelkedés. Az eladási árakat tekintve a közepes és a felső kategóriába tartozó ingatlanok aránya nőtt meg egy év alatt, így Budán a 20-30 millió közötti és a 40 millió feletti ingatlanoké, Pesten pedig 15-25 millió közötti és szintén a 40 millió forint feletti lakásoké. Vidéken kisebb mértékű volt a februári növekedés a tavalyi adatokkal összevetve, leginkább a 300-350 ezer forint közötti négyzetméterárú lakások aránya nőtt meg. Pest megyében 25-30 millió forintos eladási ár aránya növekedett leginkább, míg országosan, Közép-Magyarország nélkül, 10-15 millió forintos lakások aránya emelkedett leginkább, 5 százalékos volt a növekedés.
forrás:vg.hu