Megérkezett a hitelezési fordulat Magyarországra

A különböző lakástámogatási formák közül a CSOK a legismertebb a társadalomban, ha azt vesszük, hogy 63% állította, hogy ismeri. A tudás mélységét is figyelembe vevő kérdésből azonban kiderült, hogy a lakás-takarékpénztári támogatást jobban ismerik (42% első helyen említette), mint a CSOK-ot (37%). A CSOK ismertsége a nők, a 18-29 évesek, a felsőfokú végzettségűek, a fővárosban élők, a tanulók és az élettársi kapcsolatban élők között a legmagasabb; a férfiak, az 50-59 évesek, az alapfokú végzettségűek, a községben élők, a háztartásbeliek és az özvegyek között pedig a legalacsonyabb, de e csoportokban is mindenütt meghaladja az 50%-ot. A lakás-takarékpénztári támogatás ismertsége 53%, a 30-39 évesek (59%) és a felsőfokú végzettségűek (63%), a fővárosiak (64%) körében kiugró. A kamattámogatott hitelek kerültek a harmadik helyre, ezeket már csak a válaszadók egyharmada ismeri.

Csaknem 74% még egyik lakástámogatási formát sem vette igénybe, de 16% már kötött lakás-takarékpénztári szerződést, 10% vett már fel kamattámogatott hitelt, 4% pedig igénybe vette a CSOK-ot. A 40-49 évesek körében (26%) és a felsőfokú végzettségűek (27%) körében kiugró a lakás-takarékpénztári támogatást már igénybe vevők aránya, és érdekes, hogy a CSOK-ról az alapfokú végzettségűek 12%-a és a gyesen/gyeden lévők 14%-a állította, hogy már igénybe vette.

A következő 2 évben a legtöbben a lakás-takarkékpénztárak (15%) és a CSOK (12%) igénybe vételét tervezik, ez alapján az eddigi négyszeresére nőne a CSOK igénybevevőinek a száma a következő két évben. Érdekesség, hogy miközben az LTP-t a felsőfokú végzettségűek, a CSOK-ot az alapfokú végzettségűek tervezik a legnagyobb arányban igénybe venni. Az LTP a fővárosban, a CSOK pedig a kisebb várásokban számíthat nagy népszerűségre. Azok körében, akik a CSOK igénybevételét tervezik, 52% a használt lakás vásárlásában utazók aránya. A leginkább az alapfokú végzettségűek gondolkodnak ebben, míg a felsőfokú végzettségűek elsősorban új lakást vásárolnának a támogatás segítségével. Az új lakások aránya a községekben élők esetében minimális, ez a nagyvárosokban jellemző cél. Új lakás építésén döntő többségükben a házasok, bővítésen pedig az elváltak gondolkodnak leginkább.

A legjobb véleménnyel a CSOK-ról a férfiak, az idősebbek, az alapfokú végzettségűek, a kistelepüléseken élők, a tanulók és gyesen/gyeden lévők, illetve az elváltak vannak. Alacsonyabb viszont a CSOK népszerűsége a nők, a 30-39 évesek, a felsőfokú végzettségűek, a megyeszékhelyen élők, a főállásban dolgozók és az élettársi kapcsolatban élők között.

A következő 2 évben viszonylag sokan, 17%-nyian szeretnének lakáshitelt felvenni a válaszadók közül. A 18-29 évesek körében (25%), az alapfokú végzettségűek (20%), a megyeszékhelyen élők (19%) és az élettársi kapcsolatban élők (20%) között a legmagasabb ez az arány. Érdekes lehet a bankok számára, hogy a potenciáli lakáshitelfelvevők 57%-a az éven belül vagy évente változó kamatozású hiteleket preferálná, a legmagasabb ezek népszerűsége a hitelfelvétel szempontjából kevésbé szóba jövő 60 év felettiek mellett a 40-49 évesek (62%) körében, de az alapfokú végzettségűek, a kisebb városban élők, és az egyedülállók is inkább ezeket preferálják.

Ha lakáshitel, akkor az emberek szintén egyharmadának az OTP ugrik be elsőre, de itt a K&H után a harmadik helyen az Erste áll, és csak ez után következnek a takarékok, illetve az FHB. Együtt, Takarék Csoportként viszont szintén a második helyen állnak.

Gemius felmérése online pop-up kérdőíves módszertannal 2223 fős mintanagysággal készült nagy elérésű hazai oldalakon március 29-e és április 2-a között.

 

forrás: Gemius, portfolio.hu